A Világ Végén

Ne rohanj tovább, ez a valóság
Kusza lelked itt leli nyugalmát
Hiszen itt az ég ugyanolyan kék
Sose hitted el, hogy a világ szép
Szíved oly kemény, csupa kiáltás
Sose élted át: te vagy a képmás
Te se hitted el, hogy a vízen jár
Sose tetted azt, amit akartál
Ne rohanj tovább
Ne rohanj tovább
Ne rohanj tovább
Szanaszét gurult ezer igazság
Evolúció pora tapad rád
Öröklét int, de te nem érsz rá
Pedig érdekelt, hol a Mennyország
Ne rohanj tovább
Ne rohanj tovább
Ne rohanj tovább
Kicsi földön élsz, csupa komolyság
De a végtelen sose figyelt rád
Ideérve elfog a szorongás
Ugyanott csücsülsz, de a világ más
Ne rohanj tovább
Ne rohanj tovább
Ne rohanj tovább
Dolgoztunk, mentünk
elfogyott mindenünk,
dolgoztunk megint
egyszer csak este lett
szokás szerint.
Akkor körülnéztünk:
Szigeten álltunk,
a tenger körbe vette
s már épp merült bele a nap,
de elmosódó fényében még láttuk,
elsüllyedt világ bolyong a víz alatt...