Szakadék Felett

Egyedül vagy romjaidban
Körülötted néma csendben
Száz villám hasít beléd
Agyad tombol a szíved a tét
Meddig mehet hogyan s merre
Ki vezet el a vesztõhelyre
Nyomorult angyal gyilkos verse
Halkan szól menjen vele
Egyedül vagy a hold világít
Szíved mélyén csak õ kiált így
Lefelé mászol a falakon
Ég a tested kínoz nagyon
Nincs kiút így rossz a játék
csak te veszted el ez úgysem számít
Bátorságod határán vagy
Égõ vágyak lelked fáradt...
Mind eltört szárnnyal zuhanunk
ég a testünk így utazunk
tovább a mélybe egy szívverésre
vakvágány az országút vége
Láncok súlyos terhe húzza,
Vérünk lassan a mélybe fojtja,
De kéz a kézben egy érintésben
Születik újra a reménységem.
Meggyalázva eltaposva
A szakadék szélén összerogyva,
Nincsen kétség hív a mélység
Nincs barát és nincs ellenség